Ember

Fajfelelős: Enquil

Az emberi faj hét törzse

• Terrah – Minoriak

• Farfaroh – Far’farohiak

• Oreoud – Syttrek

• Noir – Sötét Föld

• Bergseet – Hisperidia

• Alcedo – Jergelo

• Jaaune – Keltiek

Az emberi egy viszonylag új faj Synia történetében, habár maguk az emberek sokkal régebbre teszik származásukat, mint az elf bölcsek, akik saját szemükkel látták azt az elfet, vagy törpöt, akit az emberek ma egy valaha élt nagy ősüknek hisznek. Már önmagában ez remekül jellemzi az emberek faját: önteltek, nagyravágyók és csak a maguk igazában hisznek.
Kivételek persze mindig is léteztek. Belőlük lettek az emberek valódi hősei, akiket az elfek is kénytelenek voltak elismerni. Mert habár számos rossz tulajdonsága van az embernek, legalább ugyanannyival képes is azt ellensúlyozni – ha akarja.
Nem tudni pontosan tehát idejét az ember megjelenésének ezen a világon, ám a legkorábbi feljegyzések az Aranykor előtti negyedik évezredre teszik, míg másikok a harmadikra. Egy biztos: megjelenésük elősegítette a Trisztátok feletti győzelmet, ugyanakkor belesodorta a világot az Államháborúk korszakába, mely fél évezredre sötétségbe borította Synia földjeit.

Alkat és képességek

Az emberi faj képviselői a legváltozatosabbak külsőleg az összes faj közt. Alkatuk lehet magas, alacsony, vékony, de kövér is. Átlagosan 170-200 centiméter magasak, súlyuk pedig 50 és 150 kilogramm közt változik.
Akárcsak a törpök, szakállasodnak – ám ellenben előbbiekkel, az emberek nem riadnak vissza a borotválkozástól – , hajuk illetve szőrzetük színe pedig szintén változatos; a feketén át, a vörösön keresztül egészen a szőkéig terjed a skála.
Az emberek többnyire erősek, hiszen alkatuknál fogva leginkább a fizikai munkára alkalmasak, de számos szellemi munkás is akad közöttük, akik varázslást tanulnak kardforgatás helyett. Ennélfogva az ember a legtöbb kasztot képviselő faj. Jóformán bármit megtanulhat.

Életmód

Az emberek kezdetben sátrakban, kunyhókban éltek, ám hamar eltanulták az elfektől mindazon tudást, melyeknek ma is mesterei. Úgy mint a kovácsmesterséget, a kézművességet, az ácsmesterséget. Nem sok idő kellett ahhoz sem, hogy a kővel is megtanuljanak bánni. Habár sosem lettek olyan tehetségesek, mint a törpök, vagy az elfek, tárgyaik, és házaik tökéletesen kielégítették önnön elvárásaikat.
Az Államháborúk idejére már hatalmas városokat emeltek, melyek közül azonban szinte egy sem maradt fenn. Helyükre sokszor évszázadról évszázadra újabb és újabb város emelkedett.
Az elfek türelemmel figyelték az általuk barbároknak tartott emberi fajt, melyet sokkal inkább lenyűgözött a pusztítás, mint az építés. Számos háború robbant ki miattuk, és nem egy miattuk bukott el.
Életmódjukat tehát elsősorban a háborúskodás jellemzi, a hatalomra, vagyonra való törekvés, a mások feletti uralkodás.
Gondolkodóik is akadnak azonban, akik kiváló tudósok vagy varázslók, ám a gyengeség, mely a fajt jellemzi, belőlük sem hiányzik. Legfeljebb nehezebben bukkan felszínre.

Szövetségesek és ellenségek

Az emberi faj alapvetően semleges vagy jó, így elsősorban a gonosz erőkkel szemben tanúsít ellenségeskedést. Ám amilyen különféle a külsőjük, olyan változékony az is, hogy ki mellett állnak. A noir törzshöz tartozó sötét bőrű emberek például nagy többségben állnak a gonosz szolgálatában. Ám a legtöbb ember szövetségeseként a törpök és az elfek ismeretesek. Számos háborút vívtak már meg egymás oldalán, és csak kevésszer fordultak egymás ellen.
Ellenben megjegyzendő, hogy az ember törzsei gyakorta tekintenek egymásra ellenségként, de még az sem ritka, hogy két ugyanazon törzsbe tartozó falu vagy város háborúskodik egymással. Az elf bölcsek talán ezért is nézik le annyira az embert.

Törzsek

Mindez az emberi fajra jellemző tulajdonság bizonyos, úgynevezett törzsenként eltérő lehet. Az emberi faj ugyanis lakóhelyük szerint törzsekre lett bontva, mikor is a bölcsek feljegyezték róluk, ami tudható. Ezek a törzsek gyakran nem csak külsőségekben, de más tulajdonságokban is eltérnek egymástól, illetve más istenségekben hisznek, különböző hagyományoknak adóznak, és még a nyelvük sem egészen egyezik meg.

Terrah

A terrah az ember-ember, ahogy néhányan mondják, hiszen minden más törzset ehhez a törzshöz viszonyítanak, ezt tartják az ősi fajnak. Ez persze tévedés, de mindenesetre az tény, hogy a terrah ember a legelterjedtebb Syniában.

Tulajdonságok

Alkatuk az átlagot tükrözi: 160-200, legfeljebb 210 centiméter magasak, súlyuk változékony, akárcsak testi erejük, mely a törzsön belül mindenesetre viszonylag alacsony. A terrah ember nem kimondottan harcias. Ám ha mégis harcra kerül sor, rendkívül kitartó tud lenni.
Általában barna vagy fekete hajuk van, melyet szeretnek rövidre vagy legalábbis félhosszúra vágatni, akárcsak szakállukat, melytől gyakran teljesen megválnak; sokuk ugyanis kimondottan igénytelennek tartja ha nem kellően ápoltak.

Lakóhely

A legelterjedtebb emberi törzs, Synia gyakorlatilag minden területén találunk belőle. Legjellemzőbben azonban Raor, Minor és Onor Tyyres területén élnek, továbbá jelentős nemzetség telepedett le a Far’Nahall területeken, és az északi elf erdőségekben.

Életmód

Kényelemhez szokott, városias népességgé alakultak át, azonban rendkívül alkalmazkodók is, a jég hátán is megélnek, ahogy mondani szokás. Nem kimondottan kedvelik a kalandokat, azt szeretik, ha biztonságban élhetnek. Ennélfogva karrieristák többségükben, vagyis igyekeznek jól taníttatni, illetve korán a mesterségre nevelni utódaikat. Ennek köszönhetően a leggyorsabban fejlődő törzs az emberek közt, de még az összes többi faj között is. Szinte minden emberi találmány egy terrahi kezéhez fűződik, ahogy a legbölcsebb emberek is terrahiak.

Folyt.köv.